Élet-Stílus

A Facebook és a Twitter mint a húsipar rémálma

A minap futottam bele egy kevésbé meglepő cikkbe arról, hogy a közösségi médiumok miként formálják az amerikai húsipari trendeket. Ted Bilyea agráripari tanácsadó szerint "a közösségi média az ágazat legkomolyabb rémálma".

Az aggodalom érthető: különösen a Facebook és a Twitter felhasználói által, manapság jóval gyorsabban áramlanak az információk, mint ahogy azokra az ágazat reagálni tud, ez pedig nem könnyíti meg a fogyasztók húsipari termékekkel kapcsolatos félelmeinek eloszlatására irányuló kísérleteket (úgymint azon QR-kódok használatát, amelyek egészen a farmig teszik visszakövethetővé az adott hústermék útját).

A cégek több szempontból is rendületlenül kapják a kritikákat, amelyek a modern húsipar környezetre, az állatok jólétére, az élelmiszerbiztonságra, illetve az emberi egészségre (ideértve az antibiotikum-rezisztencia mértékének növekedését) gyakorolt káros hatásait hangsúlyozzák.

A támadások persze nem alaptalanok, a témával a Kardamomon is több ízben foglalkoztam: a modern élelmiszeriparról készült megdöbbentő fényképeket erre a linkre kattintva lapozgathattok, a húsmentes világnapról itt, míg arról, hogy hogyan lett egy korábban elkötelezett vegánból “etikus hentes”itt írtam.

A kínai kormány húsfogyasztás csökkentésére ösztönző javaslatainak ismertetésén túl, korábban a Föld Órája kezdeményezés, valamint egy, a vegetáriánus és vegán életmód hatásairól idén napvilágott látott oxfordi tanulmány kapcsán is kitértem húsfogyasztási szokásaink hatásaira.

Slow Meat és Slow Fish a Salone del Gusto-n 2016 szeptemberében. Fotó: Kardamom
Slow Meat és Slow Fish a Salone del Gusto-n 2016 szeptemberében. Fotó: Kardamom

Idén szeptemberben a torinói Terra Madre Salone del Gusto egyik előadásán adták a kezembe a “Slow Meat” nemzetközi kezdeményezés kiáltványát, amely kendőzetlenül foglalja össze a világszerte egyre több gazdában és fogyasztóban megfogalmazódó igényeket. Néhány passzus a manifesztumból:

Az állatok legyenek szabadok, különösen azok, amelyeket emberek nevelnek. Ne kelljen éhezniük vagy szomjazniuk. Szabaduljanak meg a fájdalmaktól, a betegségektől és a sérülésektől. Szabaduljanak meg a kényelmetlen körülményektől. Legyen lehetőségük szabadon “megélni” a fajtájukra jellemző viselkedési sajátosságokat, élvezni a mozgás szabadságát és “örömöt vinni” más állatok közösségébe.

De ugyanígy,

az állattenyésztők, gazdák, farmerek és valamennyi, a húsiparban érintett dolgozó legyen szabad. Legyenek szabadok abban, hogy megfelelő megélhetést biztosíthatnak maguknak és a családjuknak. Legyenek szabadok abban, hogy jó “gondviselői” lehetnek a földnek. Szabaduljanak meg az ipari termelés béklyóitól. Emelhessék fel szabadon a hangjukat azok ellen, akik kizsákmányolják őket.”

Ami az élelmiszerlánc többi szereplőjét illeti,

A hentesek, kézműves termelők, szakácsok és szakácsnők szintén legyenek szabadok. Évezzenek szabadságot a mesterségük gyakorlásában és továbbadásában. Legyenek szabadok a termékeik méltányos áron történő értékesítésében. Szabadon fedezhessék fel az egyes fajták eltérő ízeit. Szabaduljanak meg a pazarlás veszedelmétől.”

Rendek Olga. Fotó: Kardamom
Rendek Olga és bio mangalicatermékei a Salone del Gusto-n, 2016 szeptemberében. Fotó: Kardamom

A Slow Meat kampány mottójával megegyezően, a “kevesebb, de minőségi hús” fogyasztásának elvét vallja Graham Hill író-tervező is, aki  sajátos, hétköznapi vegetáriánus étrendjéről immár népszerűvé vált TED-előadásában mesélt:

Közel négy évig a húst amiatt száműztem az étrendemből, mert nem szántam elég időt és energiát arra, hogy igazán megbízható tenyésztő(ke)t kutassak fel, aki(k)nek a szabad tartásból származó bio portékájából aztán húsos fogásokat készíthetek.

Idén július óta ez annyiban változott, hogy minőségi és tiszta felvágottakat már találtam, és havonta egy-két alkalommal fogyasztom őket. A következő lépés a “húsos” receptekkel való kíséletezés lesz – mindent csak szép sorjában. :-)

A növényi alapú konyhában egyelőre még otthonosabban mozgom, úgyhogy az elmúlt hetekben (talán hónapokban is mérhető?! :-)) az egyszerű és finom Kardamom-receptek megosztása terén  felgyülemlett restanciát kezdésként egy őszi hangulatú, sütőtökös-zsályás gnocchival igyekszem ledolgozni.

Glutén- és tejmentes, egyszerű vegán egytálétel, amelynek eredeti receptjére a Honestly Healthy oldalán bukkantam. Jó, jó, elismerem, a gnocchi forma némiképp “rendhagyó”, de a sütőtök-püréből ennél szebb nudlikra most nem futotta. Javamra szóljon, hogy a látványért a zsályával-szerecsendióval megbolondított ízvilág kárpótolt.

Sütőtökös-zsályás gnocchi. Fotó: Kardamom
Sütőtökös-zsályás gnocchi. Fotó: Kardamom

Sütőtökös gnocchi

Hozzávalók 3-4 adaghoz:

Gnocchi:

  • 600 g (3 bögrényi) friss sütőtök-püré
  • 225 g rizsliszt (és egy kevés a nudlik formázásához)
  • 2 evőkanál lenmagliszt
  • 5 evőkanál víz
  • ½ teáskanál őrölt chilli
  • ¼ teáskanál őrölt szerecsendió
  • csipetnyi só
  • 20 g friss, apróra vágott zsálya

Szósz:

  • 4 evőkanál kókuszolaj
  • 2 gerezd felaprított fokhagyma
  • 500 g koktélparadicsom
  • 15 g friss, apróra vágott zsálya
  • 1/4 bögre víz

1. A magjaitól és héjától megfosztott, félhold alakú sütőtökszeleteket helyezzük egy alufóliával kibélelt tepsire, 1 evőkanálnyi kókuszolajjal finoman locsoljuk meg őket, majd a 175C fokos, előmelegített sütőben kb. 30 percig, de legalábbis addig süssük, amíg puha lesz. (Fontos, hogy ne süssük túl, különben nagyon vizes lesz a sütőtök.)

2. Ezután hagyjuk kihűlni (a legjobb, ha 2-3 órán át is tudjuk pihentetni, mert ez segít abban, hogy még jobb alapanyagává váljon a tésztának), majd konyhai botmixerrel dolgozzuk pürévé.

3. A lenmaglisztet közben keverjük el alaposan az öt evőkanál vízben és hagyjuk állni kb. 15 percig, ennyi idő alatt válik kocsonyássá.

4. A következő lépésben egy nagyobb tálban adjuk a lenkeveréket, a chilit, a szerecsendiót, a sót, a felaprított friss zsályát, valamint a  rizslisztet a sütőtökpüréhez és alaposan keverjük össze, majd gyúrjuk meg egy kicsit kézzel, hogy egységes tésztaformát kapjunk.

5. Szórjunk egy kis rizslisztet finoman a gyúródeszkára, majd kis adagokban (1/4 bögrényit egyszerre), mindegyikből sodrojunk 1,5 ujjnyi vastag rudakat, amelyekt aztán vágjunk 1,5-2 cm-es darabokra.

6. Ezután egy öblösebb serpenyőben készítsük el a szószt: ehhez a kókuszolajon – közepes lángon – pirítsuk meg egy hangyányit az összezúzott fokhagymát, és mielőtt az elkezdene barnulni, adjuk hozzá a friss, felaprított zsályát és a paradicsomgerezdeket. Öntsük hozzá a vizet is és hagyjuk egy kicsit összeérni-forrni az ízeket.

7. Forraljunk vizet egy nagyobb fazékban, majd – több körben – adjuk hozzá a gnocchikat. Hogy ne tapadjanak össze a vízben, érdemes egy kanállal kavargatni őket. Addig főzzük őket, amíg feljönnek a víz tetejére (kb. 1-2 perc), utána pedig még egy percig.

8. Amint elkészültek a nudlik, vegyük ki őket és keverjük hozzá rögtön a szószhoz. Hagyjuk őket együtt főni kb. 2 percig, hogy az ízek összeérhessenek, keverjük meg még egyszer és már tálalhatjuk is! Érdemes még azon nyomban, melegen elfogyasztani. :-)

Sütőtökös-zsályás gnocchi. Fotó: Kardamom
Sütőtökös-zsályás gnocchi. Fotó: Kardamom

Jó étvágyat!

(A recept forrása: http://www.honestlyhealthyfood.com/blogs/honestly-healthy-food/17969061-pumpkin-gnocchi)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik